levegőzés...

Nos, úgy néz ki végleg a gyógyulás mezejére léptünk Bogi ma már nagyon jól érzi magát, kicsit ki is mentünk sétálni bicajozni az új bringával. :)

Pfff, akartam pár mai képet felrakni ide, de ez a szutyi nem engedi vmiért, nah majd később hátha.

életjel....

Nos, jelentem élünk, a virulunk most elmarad...

Sajna Nekünk is sikerült begyűjteni az influenzát, de valami brutál módon lebetegedtünk.

Kezdtem a sort én múlt hét szerda délután, már mikor délben mentem Bogiért akkor éreztem hogy valami nem okés, de ráfogtam a tavaszi fáradságra, hát nem az volt, estére frankón belázasodtam, és ez így ment péntek estig, 39,5 fokos lázzal vergődtem, fekvés egész nap és haldoklás a köbön, fájt mindenem, a lázam az istenért nem akart 38 alá menni, legfőképpen a térdem fájt a könyököm meg a csípőcsontom, menni alig bírtam.

Na és ezután jött a hab az egész tetejére, péntek este 10 órára Bogi is belázasodott, adtam neki lázcsillapítót, majd szombat hajnalban olyan 4 óra után ismét csuma láz volt, akkor ismét lázcsillapító.
Reggel felkeltünk, 8-kor elkezdtünk felöltözni és indulni az ügyeletre, már akkor lázas volt Bogi, de mivel nem volt itthon csak nurofen így nem adtam neki lázcsillapítót, úgy voltam vele hogy doki után rohanás gyógyszertárba és veszünk más fajta lázcsillapítót is.
Hát ez nem jött be, ugyanis az ügyeleten a már ismert (a mi dokinéninekt szokta helyettesíteni mikor szabin van) öreg dokibácsi volt, akinek úgy remeg a keze hogy írni is alig tud.
Kb 6-7 percig hallgatta Bogi tüdejét, a gyerek már vacogott mert lázas volt, majd előadta a dokibá hogy bal oldalt hall valamit a tüdején.
Na akkor majdnem elkapott a sírás, mert Bogi reggel mikor felkelt nagyon-nagyon köhögött és a melkasát fájlalta bal oldalon.
Dokibá írt beutalót a kórházba a gyerek osztályra.
Írány a kórház a lázas gyerekkel.
Ott odaadtam a papírt a nővérnek, ő leültett minket, hogy nemsoká jön a doktornő, épp vizitel a csecsemőosztályon. Szupi, de mondom majdcsak jön.
Hát nemjött, olyan cirka 1, sőt majd másfél óra várakozás után totál kész voltam, Bogi nagyon lázas volt már, azt néztem ott fog a kezemben meghalni, hiába vagyunk a kórházban, faszkivan.
A szemei ragadoztak le, totál el volt már bágyadva szegényke.
Akkor felvettem és elindultam keresek valakit és csináljonak valamit, na pont jött a nővér, mondom neki, hogy adjon valamit mert nagyon lázas a gyerek.
Adott lázmérőt ami szerintem szar volt, hogy mérjem meg a lázát, és kérdezte hogy mikor kapott lázcsillapítót. Mondtam neki olyan 4 után negyed 5 körül. Fel volt háborodva hogy azóta nem adtam neki? Hát mondom nem, mivel csak egyfajta volt otthon, és azt meg nem számoltam bele hogy még az ügyelet után sem gyógyszertárba megyünk, azt meg pláne nem, hogy a kórházban cirka 1,5 órát fogunk várakozni lázasan.
Nah mindegy végülis nagy nehezen felment a lázmérő 39,5-ig (de tuti hogy sokkal több volt a gyerek láza, éreztem), aztán miután megmértük a lázát utána meg nem lehett lerázni a lázmérőt...magyar eü, egy nyamvadék lázmérőre sem futja...
Ezután megvizsgálta volna a dokinő Bogit, de szegénykém sóhajzotni sem tudott csak pityergett vacogott, így nem is tudta normálisan meghallgatni a tüdejét a dokinéni. Ezután lefektették vettek tőle vért, Bogi összehányta magát, azt sem tudtam hirtelen hogy fordítsam oldalra a fejét meg ne fulladjon, mert közben folyt a vére...
Aztán ki sem vették a tűt a karjából amivel vért vettek, nyomtak be neki egy bazi nagy adag algópirint, amitől egész szépen lement a láza.
Majd elküldtek melkas röntgenre, na még az is jó menet volt.
Ez a kórház olyan mint valami labirintus, pedig voltunk már egyszer ilyen röntgenen, de ismét marha nehezn találtunk oda, plusz még hogy sehol egy lélek sem volt... :(
Majd nagy nehezn találtunk egy csengőt és előjött a nővér, bementünk melkasröntgenre. Bogi ismét pityergett, fél is, meg legutóbb fekve csinálták neki mert az álló végkép nem akart sikerülni, mert tériszonyos a gyerek és egy ilyen bazi nagy lépcsőre kell felállni, egy köpenyt maga elé fogni, a hátát ahhoz a hideg vashoz nyomni, beszívni a levegőt bent tartani stb, szal legutóbb sem sikerült, szerintem most sem, de azért nem csinált másikat a nővér. Jah és én ott álltam Bogi Bogi mellett nekem viszont elfelejtett köpenyt adni...pedig legutóbb mikor voltunk én is kaptam mellényt... :S
Nah mindegy, végülis ezen is túljutottunk, ott még vártunk vagy fél órát mire kész lett a papírunk (fura hogy egy lélek sem volt mégis tovább tartott megcsinálni a papírt mint legutóbb mikor tele volt a váró beteggel...).
Na és ezt visszavittünk a dokinőnek, szerencsére nem volt tüdőgyuladása Boginak, amire én nem tenném rá a nyakam...
Írt fel antibiotikumot Boginak, meg lázcsillapítót, azt 4 óránként váltogatva kellett adnom neki, kataflámot és nurofent.
Na ezután jött a cudar szombat délután és éjszaka, tök örültem hogy ez a két lázcsillapító fu de szupi lesz, hát tévedtem, mindkettőnél várni kellett vagy 1 órát mire elkezdett hatni egyáltalán, de 38 alá egyik sem vitte, tartott 1-1,5 órát aztán ismét elindult a láza felfelé...
Ilyen makacs láza még sosem volt... :(
Aztán vasárnap ebéd után adtam neki lázcsillapítót és úgy nézett ki Bogi meggyógyult, Apa viszont folytatta a sort, ő is belázasodott.

Ma ismét visszalázasodott Bogi, igaz nem durván, csak 38,6 volt a láza és a nurofen kúp szinte azonnal hatott, de hogy miért esett vissza nemtudom, pedig az antibigyót nem hagytuk abba, szedjük ahogy fel van írva.
Bízom benne, hogy ezek voltak az utolsó rúgásai a bacinak, aztán végleg kidöglik, mert baromi uncsi már, hogy nem tudunk sehova se menni, itt a jóidő, és mi meg a 3-dikról az ablak mögül figyeljük... :(

Természetesen a Majsai menésünk ugrott, így nem akarok elindulni a gyerekkel, hisz péntekig szedni kell az antibigyót, de sebaj, húsvétkor megyünk! :)

reggeli sírás.... :(((

Szarul indult a reggelem, Bogi bömbölt az oviban reggel... :(
Plusz még az óvónéni is panaszkodott hozzá... :(((

Beértünk már ott volt Hédi, Bogi nagy szerelme, kisbarátnője.
Levetkőztünk megyünk be a terembe, Bogi egy plüss kutyát vitt, és berakta a szekrényen levő otthoni behozott plüssők közé.
Erre Hédi rászólt Bogira, hogy miért tette be a kutyáját, mert ő is kutyát hozott és játszani akar majd kutyásat.
Na ezt a kis dirigát gyermekem úgy zokon vette Héditől, hogy elkezdett sírni, a könnyei patakokban hullottak, alig tudtam megvígasztalni, úgyhogy ma ebéd után megyek érte.
Aztán jött óvónéni is, és mondta hogy napközben is legalább egyszer ezt csinálja, hogy elkezd sírni és nem tudják belőle kiszedni miért sír.
Mondom neki hogy de most miért sír, hogy zokon vette Hédi rinyáját, és itt nem haragszom Hédire, hisz Bogi dettó tud parancsolgatni elég rendesen.
Erre az óvónő, hogy de nem biztos hogy az lehet a probléma, hanem ő nem tudja mi, mert napközben is csinál ilyent Bogi hogy fogja magát és elkezd sírni ok nélkül.
Ok nélkül sztem soha nem sír, az tény, hogy néha nagyon nehéz belőle kiszedni hogy mi a baja, de ok nélkül én úgy érzem soha nem szokott sírni.
Nah mindegy, kicsit elcseszte a napomat ez a reggel, majd ha hazajön Boga beszélgetünk picit.
Bár tudom hogy hiába beszélgetek vele, mert tudom hogy ok nélkül soha nem sír, ez van, Bogi olyan kis érzékeny lelkü, és mint a reggel is mutatta, Bogi tök örült hogy jött a barátnője (múlt héten beteg volt) és rosszul esett neki, hogy rászólt a Hédi.
Egy kis érzékeny lelkű, de bezzeg mikor ő szól úgy, vagy ő viselkedik úgy, vagy ő parancsolgat az fel sem tünik a kis vacaknak... :D

most akkor fogyjunk?....:D

Nah, a mai nap adtam a kalóriáknak.......:(((
Reggel kimentünk a piacra, és vettünk házi hurkát és kóbászt....finom volt nagyon és méreg drága, persze amit Halason vettünk mikor még ott laktunk egy keceli sráctól hát nah...ez a nyomába sem ért, de olyan régóta fájt már a fogunk hurka kolbira...pláne hogy itt  a mi emeletünkön lakik egy cigó csajszi, az bezzeg minden héten hurka kóóóóbászt süt...na azt nem bírnám, de így kb évente egyszer rákívánunk és adunk a pocakunknak..... :DDD

Végülis hosszas nézgelődés és tanácskozás után, megvettük Boga 16" bicóját, vaterán használtan.
Néztük egyébként hogy a tecskoban épp most akciós a 16-os bicó, asszem 21.900ft-ért, ilyen kis rózsaszín epres bicó, de mivel szívtam már be tacskós bicajjal így azt kihagytuk.
Bicajboltban láttunk egy nagyon tuti kis Gepida rózsaszín bicajt, csupán 27 ezer ft-ért akciósan, arra nagyon fájt a fogam, de addig agyaltunk Robival hogy úgy döntöttünk mégsem lesz új bicó, annak ellenére sem, hogy Anyukám azt mondta kifizeti a felét.
Igazából szerintem nincs értelme kiadni egy új biciklire ennyi pénzt, hisz használja jó esetben 2 évet, aztán lehet megen másikat venni, arra meg tökéletes lesz egy jó állapotban levő használt is, és találtam is a vaterán, Hausert, nagyon faja kis bicó, kiváncsi leszek a csajszi hogy fog tudni rajta cangázni.
Elvileg a jövő héten ide kell hogy érjen, aztán mehet a felavatás, fu de várom. :)

Más egyéb történés nincs, tavaszt érzek nagyon, reggel hogy voltunk piacon vettem 3 szál fréziát és 3 szál jácint-ot, és ma kb 20-szor szagoltam már meg őket...áhhh nem, sztem 50-szer, annyira imádom a fréziát, és az illata, eszméletlen fini. :)

csak pozitivan... :(((

Hát megkaptam az emilem délután, miszerint nem engem választottak a melóhelyre amit megpályáztam, pedig annyira szerettem volna és pont jó lett volna, igaz reggel Bogit Apci vitte volna oviba, de délután én tudtam volna érte menni...mindegy ez sem jött össze, pedig annyira bíztam ebben, most olyan nagyon csalódott vagyok hogy azt el sem tom mondani...holnap még felhívok egy varrónői álláshírdetést, na oda abszolút nincs egy hangyányi humorom sem menni, vagy 10 éve hogy varrodában dolgoztam de utáltam, monoton egyhangú unalmas, és tele sok hülyével...gyakorlatom sincsen már benne hogy teljesítménybérbe dolgozzak, hülyére idegeljem magam, hogy tudom e teljesíteni a normát, márha van ott olyan, és ezt mind 8 órában 54 ezer ft-ért...de hát ez van, a pénz nagy úr, pláne mikor valaki albérletben lakik egy fizuból egyik napról a másikra....fu de kibaszott szar kedvem van, és nagyonnagyonnagyon negatív vagyok most.........:(((((

fő a változatosság....

Bogát ma ismét itthon tartottam, reggelre megint csupa csípa volt a szeme és a szeme fehérje csupa rószaszínes véres volt, tehát kötőhártyagyuszi újra itt, hurrá....szerencsére van itthon szemcsepp, így reggel máris cseppentettem neki, és ma meg holnapra lemondtam neki az ovit, csütörtökön viszont már viszem elvileg, most nem mondtam le egész hétre az ovit.
Legutóbb is azt mondta a dokinéni, hogy ha már a rószaszín lehúzodott a szeméről akkor nyugodtan vihetem oviba, de akkor lemondtam egész hétre, hát most nem, egyébként is pénteken bábszínház lesz náluk, legutóbb is lemaradt róla pedig befizettük, most nagyon nem szeretném ha így járnánk.

Egyenlőre ennyi a mai napra, reggel 9-kor százágra süt a nap, másfelé szakad a hó, remélem erre nem jön, a hátam közepére sem kívánom már... :D

Na, hogy teljes legyen a mai napom, befigyelt a miki, mondjuk vártam már, pont 2 hetet késett amin nem aggódtam, hisz ez nálam normális, sőt, a két hét szinte semmi, csak ez a nyamvadék hasfájás elmehetne a búsba....bár most vettem be gyógyszert, de nem sok szart ér...

Tegnap az óvónénitől kaptunk egy szatyor barkács újságot, ma azt hiszem nekiállunk ajtódíszt csinálni, kinéztem párat, vannak köztük kafi húsvétik, ilyen csirkés tojásosak, nagyon cuckik, meg csinálok egy tavaszi virágosat is, katicabogarasat is, legalább Bogi is jól érzi magát, ő is nagyon szeret kreatívkodni, az már más kérdés hogy semmiben nem tud segíteni mert két bal keze van, de élvezi mikor bütykölünk ilyen dolgokkal, vágdossa a papírokat össze vissza, ragasztgat stb... :D

Elkészült az új tavaszi ajtódíszünk, kiscsit melós volt, de kész, és már kint is van, a kóembert meg behoztam, annak ellenére is, hogy elkezdett esni a hóóó... :D

elfáradtam...

Ma teljesen penésztelenítettem a lakást, vasárnap a kisszobát intéztem el, ma a nagyszobát cakli pakli, kicincáltam a szekrénysort is, naná végig a háta mögött alul csupa penész volt a fal, és adtam a szemét penész pofájának... :D
Annyira úúútálom ezt a penészt, de ebben az évben szinte panaszom sem lehet, tavaly a szekrény mögött nem csak lent volt penészes a fal, hanem kb a szekrény tetejéig...és ami tök szupi, hiába kemény hideg volt a tél, február vége van és olyan szupi idő, hogy el tudtam gyorsan intézni ezt a melót, tavaly emlékszem mikor március 15-én volt a hosszú hétvége akkor volt olyan jóidő, hogy eme nemes feladatok le tudtam.

Ma Bogiék 10-en voltak az oviban a 24-ből...elvileg még mindig nem az influenza egyeli a csoportot, hanem vmi olyan baci ami rámegy a fülükre, jópáran fülgyuszival vannak otthon a köhögös lázas betegség után...remélem minket elkerül, tavaly ilyenkor nemkevésszer jártuk meg a fülészetet... :S

Más semmi történés, még mindig nem jeleztek vissza a melóhelyről ahova jelentkeztem, kezdek elkesredni, hogy ebből sem lesz semmi. :(((